Növényi Gyógyszer

Orvosi zsálya

Mon, 15 Feb 2016 09:00:00 +0100

Az orvosi zsálya mediterrán félcserje, de nálunk is régóta termesztik kertekben és ültetvényeken. Levelei szürkészöldek, molyhosak, felületük apró ráncokkal tagolt; dörzsölve erős, kámforos illatot árasztanak. Nyár elején kékeslila, ajakos virágokból álló füzéreket hoz. A gyógyászat a levelét használja.

Bíbor kasvirág (echinacea)

Mon, 14 Oct 2013 09:00:00 +0200

A bíbor kasvirág Észak-Amerika prérijeiről származó évelő. Nálunk díszkertekben és gyógynövény-ültetvényeken nő. Bíborrózsaszín, lefelé hajló nyelves virágai egy tüskés, narancsbarna kúpot vesznek körül, innen a nemzetség neve: a görög echinos sünt jelent. Az amerikai őslakosok több Echinacea-fajt használtak sebekre, fertőzésekre. Ma Európában főként a bíbor kasvirág föld feletti részéből és gyökeréből készülnek készítmények, kisebb részben a keskenylevelű (E. angustifolia) és a halvány kasvirágból (E. pallida).

Macskagyökér

Mon, 09 Sep 2013 09:00:00 +0200

Az orvosi macskagyökér nedves réteken, patakpartokon élő, akár másfél méteresre is megnövő évelő. Szárnyasan összetett levelei és halvány rózsaszín, illatos virágernyői nyár elején díszítik. A gyógyászat azonban a föld alatti részét használja: a rövid gyöktörzset és a belőle eredő sok vékony gyökeret. A szárított gyökér jellegzetes, sokak számára kellemetlen szaga a szárítás során felszabaduló izovaleriánsavtól származik. Ez a szag vonzza a macskákat, innen a magyar név.

Máriatövis

Mon, 08 Jul 2013 09:00:00 +0200

A máriatövis mediterrán eredetű, egy- vagy kétéves, tövises bogáncsféle. Nagy, fényes levelein feltűnő fehér erezet fut, a legenda szerint Mária tejcseppjeinek nyomai, innen ered az angol milk thistle név is. Bíbor, tüskés fészekvirágzatából sötét, fényes kaszattermés érik: ez a gyógyászati drog. Hazánkban jelentős területen termesztik.

Közönséges orbáncfű

Mon, 24 Jun 2013 09:00:00 +0200

Az orbáncfű évelő, 30–80 centiméter magas, napos réteken, erdőszéleken gyakori növény. Nyár közepén nyíló élénksárga, ötszirmú virágai sok porzót hordoznak. Ha egy levelét a fény felé tartjuk, apró áttetsző pontokat látunk rajta: ezek az olajtartó mirigyek adták a faj latin nevét (perforatum, azaz „átlyuggatott”). A virágot ujjaink között elmorzsolva vöröses festéket enged. Ez a hipericin.

Nagy csalán

Mon, 20 May 2013 09:00:00 +0200

A nagy csalán nitrogénben gazdag talajon, ártereken, tanyák körül tömegesen nő. Kétlaki, évelő növény, vagyis a porzós és a termős virágok külön töveken fejlődnek, innen a dioica fajnév. Levelein és szárán apró csalánszőrök ülnek: törékeny, üvegszerű hegyük a bőrbe fúródva hisztamint, acetilkolint és más ingerlő anyagokat juttat a bőrbe, ettől ég és viszket a csípés helye.

Orvosi citromfű

Mon, 06 May 2013 09:00:00 +0200

A citromfű évelő, bokros növekedésű árvacsalánféle. Szíves-tojásdad, ráncos, csipkés szélű levelei dörzsölve erős citromillatot árasztanak, apró fehéres virágai a levelek tövében nyílnak. Kertekben könnyen meghonosodik, és szívesen vetődik. Gyógyászati célra a virágzás előtt gyűjtött levelét használják, mert akkor a legmagasabb az illóolaj-tartalma.

Orvosi székfű (kamilla)

Mon, 22 Apr 2013 09:00:00 +0200

A kamilla az egyik legrégebben és legszélesebb körben használt gyógynövényünk. Egyéves, 20–50 centiméter magas növény, szántóföldek szélén, szikes réteken vadon is gyakori, a gyógyászati alapanyag nagy része azonban ma termesztésből származik. Jól felismerhető a kúpos, belül üreges vacokról: ez különbözteti meg a hasonló, de hatóanyagokban szegényebb pipitérfajoktól.

Kakukkfű

Mon, 25 Mar 2013 09:00:00 +0100

A kerti kakukkfű dél-európai, alacsony, fásodó szárú félcserje. Apró, szürkészöld levelei szélükön kissé begöngyölődnek, virágai halványlilák vagy rózsaszínesek. Hazánkban fűszer- és gyógynövényként termesztik, a vadon élő mezei kakukkfű (Thymus serpyllum) rokona. A gyógyászat a levelét és virágát, illetve a belőlük lepárolt illóolajat használja. Gyógyszerkönyvi minőségben a spanyol kakukkfű (Thymus zygis) is elfogadott.

Borsosmenta

Mon, 11 Mar 2013 09:00:00 +0100

A borsosmenta nem önálló vad faj, hanem két mentafaj, a vízi menta és a fodormenta kereszteződéséből létrejött hibrid. Magot ritkán érlel, ezért tarackokkal szaporítják. Szára jellegzetesen négyszögletes, sokszor lilás árnyalatú, levelei átellenesek és fűrészes szélűek. A gyógyászat és az élelmiszeripar egyaránt a levelét és a leveléből lepárolt illóolajat használja.

A lexikonról

Mon, 01 Jan 0001 00:00:00 +0000

A Növényi Gyógyszer gyógynövény-lexikon. Minden lap egy növényről szól, és ugyanazokra a kérdésekre keres választ: melyik részét használják, milyen anyagok felelősek a hatásáért, mire alkalmazzák hagyományosan, mit mutattak ki belőle a klinikai vizsgálatok, és mikor kell óvatosnak lenni.

Adatkezelés

Mon, 01 Jan 0001 00:00:00 +0000

A Növényi Gyógyszer herbáriumlapjai regisztráció nélkül olvashatók. Az oldal nem használ hirdetési vagy követő sütiket, és nem kér személyes adatot az olvasáshoz.

Megkeresések

Ha valaki e-mailben ír nekünk, az üzenetben szereplő adatokat csak a válaszhoz és az ügy követéséhez használjuk. Nem építünk belőlük levelezőlistát, és nem adjuk tovább harmadik félnek.

Kapcsolat

Mon, 01 Jan 0001 00:00:00 +0000

Ha egy herbáriumlapon hibát, elavult adatot vagy pontatlan forrásmegjelölést talál, örömmel vesszük az észrevételt. A javításokat a lap szövegében átvezetjük, és a cédula alján frissítjük a módosítás dátumát.