Növényi Gyógyszer
Nagy csalán (Urtica dioica) akvarell herbáriumrajza

Herbárium-cédula

Nagy csalán

Urtica dioica L.

Latin névUrtica dioica
CsaládCsalánfélék (Urticaceae)
Felhasznált részLevél vagy hajtás (Urticae folium/herba), gyökér (Urticae radix)
Fő hatóanyagokLevél: flavonoidok, kávésav-származékok, ásványi sók; gyökér: lignánok, szterolok (β-szitoszterin), lektin, poliszacharidok
ÓvatosságSzív- vagy veseeredetű ödéma, folyadékbevitel-korlátozás; prosztatapanasz előtt orvosi kivizsgálás
Lapra került

A nagy csalán levele és gyökere: vízhajtó hagyományos alkalmazás húgyúti panaszokban, a gyökér a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinél, és akiknek nem szabad a folyadékbevitelt növelni.

A nagy csalán nitrogénben gazdag talajon, ártereken, tanyák körül tömegesen nő. Kétlaki, évelő növény, vagyis a porzós és a termős virágok külön töveken fejlődnek, innen a dioica fajnév. Levelein és szárán apró csalánszőrök ülnek: törékeny, üvegszerű hegyük a bőrbe fúródva hisztamint, acetilkolint és más ingerlő anyagokat juttat a bőrbe, ettől ég és viszket a csípés helye.

Két drog, két felhasználás

A csalánnál fontos megkülönböztetni a levelet és a gyökeret, mert eltérő anyagokat tartalmaznak, és másra használják őket.

A levél flavonoidokat, kávésav-származékokat és jelentős mennyiségű ásványi anyagot, főként kálium- és kalciumsókat tartalmaz. A HMPC szerint hagyományos növényi gyógyszerként alkalmazható a vizeletmennyiség növelésére, a húgyutak átöblítésére enyhe húgyúti panaszok kiegészítő kezeléseként, valamint enyhe ízületi fájdalmak kiegészítő kezelésére.

A gyökérből készült kivonatokat a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás okozta vizelési panaszok, például a gyakori éjszakai vizelés és a gyenge vizeletsugár enyhítésére használják, de csak azután, hogy orvos kizárta a súlyos betegséget. Gyakran kombinálják fűrészpálma-kivonattal.

Bizonyítékok

A gyökérkivonatokkal végzett klinikai vizsgálatok egy része a vizelési tünetek mérsékelt javulását mutatta, de az eredmények nem egységesek, és a hatás a prosztata méretére nem bizonyított. A levél vízhajtó hatását főként a hagyomány és állatkísérletek támasztják alá. Az ízületi panaszokra vonatkozó kisebb vizsgálatok biztatóak, de nem meggyőzőek.

Óvatosság

  • Vízhajtóként nem alkalmazható, ha az orvos csökkentett folyadékbevitelt javasolt, például szív- vagy veseelégtelenség miatt kialakult vizesedésben.
  • Vízhajtó gyógyszerekkel, lítiummal és vérnyomáscsökkentőkkel elméletileg kölcsönhatásba léphet. Rendszeres szedés előtt egyeztessen orvosával.
  • Láz, véres vizelet, vizelési fájdalom, vizeletelakadás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
  • A prosztatapanaszokat mindig ki kell vizsgáltatni, mert a tünetek mögött más betegség is állhat.

A fiatal csalánlevél főzeléknek, levesnek is kiváló. Ételként fogyasztva a fenti óvatossági szempontok kevésbé érvényesek, mint a koncentrált kivonatoknál.