Szenna

Szenna

A Cassia növénynemzetségnek több száz tagja van, amelyek közül sok tartalmaz hashajtó vegyületeket, a modern gyógyászatban azonban csak két faj, az alexandriai/khartumi szenna (Cassia senna) és a Tinnevelly szenna (C. angustifolia) játszik jelentősebb szerepet. A két említett cserje Indiában (Tinnevelly, indiai nevén Tirulnevleli város környékén) és Észak-Afrikában honosak. A gyógyászatban a növények levelét, hüvelytermését, vagy azok készítményeit alkalmazzák.

Hagyományos alkalmazás
A szennát tradicionálisan világszerte hashajtóként alkalmazzák.

Bizonyított hatás
A szenna hashajtó hatásosságát nem csak hosszú tapasztalat bizonyítja, hanem humán vizsgálatokban is igazolták. 

Hatásmód
A szenna hatóanyagai, az antranoidok közvetlenül hatnak a bélnyálkahártyára és a bél simaizmaira. Bizonyos ioncsatornák működésének befolyásolásával megakadályozzák a nátrium és víz felszívódását és fokozzák kiáramlásukat. A bélnyálkahártya receptorainak izgatásával fokozzák a vastagbél motilitását (ritmusos összehúzódását), így a gyorsabban végighaladó béltartalomból kevesebb víz szívódik fel. Hatása drasztikus és gyorsan alakul ki.

Figyelmeztetések
Az antranoidok leggyakoribb mellékhatása az egyéni érzékenységtől függően kialakuló görcsös hasfájás. Alkalmazásuk várandósság alatt ellenjavallt. A felszívódó vegyületek az anyatejben is kiválasztódhatnak, ezért óvatosságból szoptató anyáknak sem javasolt alkalmazásuk.
Hosszú időn át történő alkalmazásuk nem javasolt, mivel folyadék- és elektrolitzavarok alakulhatnak ki. Az elektrolitzavar legfontosabb része az alacsony káliumszint, ami tovább súlyosbíthatja a székrekedést, fokozza a szívglikozidok hatását, súlyosabb esetben szívritmuszavar is jelentkezhet.

Adatbázisunkban jelenleg 285 termék és 101 gyógynövény található.