Galagonya

Galagonya

Az egybibés- (Crataegus monogyna) és cseregalagonya (Crataegus laevigata) mérsékelt égövön honos ágtövises cserje. A gyógyászatban szárított, virágzó hajtásvégeket, illetve áltermésüket alkalmazzák. 

Hagyományos alkalmazás
A középkorban a galagonyát emésztési panaszok, vesekő, menstruációs görcsök ke­ze­lé­sére használták. Szívpanaszok („vízkór”, azaz szívelégtelenség következtében ki­ala­ku­ló vizenyő) kezelésére először Angliában alkalmazták a 17. században, hatását tudo­má­nyos igényességgel elsőként egy Green nevű ír orvos dokumentálta a 19. szá­zad­ban. Ezt követően a galagonya idegi nyugtatóként és „szívnyugtatóként” történő alkalmazása hamar el­terjedt Európában.

Bizonyított hatás
A galagonyával végzett vizsgálatokat (kettős vak, placebókontrollos) enyhe vagy közepesen súlyos szívelégtelenségben szenvedők részvételével végezték. A kezelés eredményességét a fizikai terhelhetőség, a szív teljesítményének (összehúzódó képességének) növekedése és a panaszok mérséklődése bizonyította.  Egy vizsgálat szerint a galagonyakezelés csökkentette a magas vérnyomásban szenvedők vérnyomását. Bizonyított, hogy a galagonyakezelés csökkenti a szív-eredetű halálozást enyhébb fokú szívelégtelenségben szenvedőknél. Ebben a szívműködés javulása és a növény szívritmuszavar-ellenes hatása is közrejátszhat.

Hatásmód
A galagonya pozitív inotróp (az szívösszehúzódások ereje nő) és a szív ingerlékenységét mérséklő (ezáltal szívritmuszavar-ellenes) hatású. Ezek a hatások bizonyos ioncsatornák gátlásával alakulnak ki.
A növény alkalmazása fokozza a szívkoszorúerek keringését, enyhén csökkenti a vérnyomást.
A galagonyakivonat állatkísérletben mérsékelte a vér koleszterinkoncentrációját. 

Figyelmeztetések
Specifikus mellékhatása, kölcsönhatása nem ismert.

Adatbázisunkban jelenleg 285 termék és 101 gyógynövény található.